Több mint tíz éve találtam rá a kollázsra (de talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy a kollázs talált rám), amikor újságíróként elfáradtam a szavakban. Évtizedeken keresztül azt gondoltam, a legfontosabb történeteket csak szöveggel lehet elmesélni. De hirtelen megtapasztaltam, hogy a látszólag össze nem illő képrészletekből új történetek születetnek és én egy szabadabb, ösztönösebb nyelvet találok a kollázsban, ami képes előhívni emlékeket, gondolatokat, érzéseket, ötleteket – belőlem és másokból is. Aztán idővel a képek és a szavak újra egymásra találtak: együtt olyan történeteket indítottak el, amik külön-külön talán nem születtek volna meg.

Az elmúlt 10 évben több hazai és nemzetközi kollázs kiállítás résztvevője és szervezője voltam, készítettem illusztrációkat tanulmányokhoz, cikkekhez, kampányokhoz, terveztem arculatot , workshopokat tartottam és fejlesztettem a SODÉ kártyákat is.

A SODÉ egy eszköz a szabad asszociációhoz, a történetmeséléshez és ahhoz, hogy új (vagy éppen régen elfeledett) dolgokat fedezzünk fel magunkban és egymásban.