Ketten egy gondolatfolyamban
(szürrealista hagyományok + improvizatív sztoriírás két főre)
Vegyetek elő egy lapot (vagy egy jegyzetfüzetet), amibe felváltva fogtok írni.
Az első játékos húz egy kártyát – lehet kép vagy szöveg is –, és az alapján leír egy mondatot, gondolkodás nélkül.
Ezután behajtja a lap tetejét, úgy, hogy a következő játékos csak az utolsó szót vagy utolsó sort látja.
A második játékos húz egy új kártyát, megnézi, és arra reagálva, a látható utolsó szóból kiindulva írja meg a következő mondatot.
A lapot újra behajtják, és adogatják egymásnak oda-vissza, amíg el nem érnek 8–10 körig, vagy amíg úgy érzik, „megérett a történet”.
A végén kinyitjátok a lapot, és együtt felolvassátok a teljes szöveget.
– Lehet, hogy abszurd, szürreális, esetleg meghökkentően összefüggő lesz.
– Lehet, hogy vicces, fura, érzékeny vagy mély. Nem baj, ha kusza – a lényeg az asszociáció és az áramlás.
Variációk
- Egymásnak húztok kártyát – és az egyik a képet, a másik a szöveget kapja. Így a történet „két dimenzióból” épül.
- Írhattok kifejezetten egy karakter vagy egy képzeletbeli szituáció szemszögéből is, amit a húzott kártyák irányítanak
Végül megkérdezhetitek magatoktól:
– Van valami, amit „visszahallottam” a másiktól, ami rám is igaz?
– Jött-e olyan mondat vagy kép, amit „magamnak nem mertem volna leírni”?
Ez a játék nemcsak felszabadítja az alkotókedvet, hanem egyfajta kapcsolat-tükörként is működik. Megjelenhetnek közös gondolatok, rejtett témák, és a játékos forma miatt a legmélyebb felismerések is könnyedén megérkezhetnek.
